A konferenciát megelőzte egy tanulmánykötet. Először ebbe pillantunk bele, majd a konferencia sajtóvisszhangját olvasgatjuk.
A lehetőségek határtalanok... csak ki kell választani a helyes eszközt..
[Jelen bejegyzés leíró jellegű. Érdemi hozzászólás egy következő posztban!]
Tanulmánykötet
A Demos kiadott egy kötetet ((off: A könyv - bát csak pdf-ben láttam - nagyon izgalmas képi világgal rendelkezik. Már pusztán emiatt is megéri a 600 Ft-os árat a nyomtatott verzió!)
Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak ma alapvető, nemzeti érdeke, hogy a Délkelet-Ázsiához fűződő kapcsolatokat minél szorosabbra vonja. Éppen ezért aggasztó és elszomorító a Kínával és az egész térséggel kapcsolatos információs és tudáshiány, amit a hazai közbeszédben tapasztalhatunk.
Ennél jobban én sem tudtam volna megfogalmazni jelen blog credo-ját. Sokan megrekednek annál a pontnál, hogy Kína nagy és hatalmas. Wagner Péter bosszankodott legutóbb a hazai újságírók siralmas teljesítményén pl. Afganisztánnal kapcsolatban. Nem jobb a helyzet más területeken sem. Véleményem szerint az ámulat (a fejlődés láttán) és a félelem (a hazai munkahelyek megszűnése miatt) dominálja a haza közvélemény alakulását Kínával kapcsolatban. Ennél tovább kevesen jutnak.
Vissza a tanulmánykötethez! A kutatás hátterét az alábbi idézetekkel tudnám körülírni.
Soha nem fogjuk megérteni Kínát, ha kizárólag a gazdasági mutatókra koncentrálunk, vagy csak analógiákat keresünk más kultúrákkal.
Az, hogy az Európai Unió megfogalmazta saját Kína-stratégiáját és az együttműködés főbb
vonalait, nem mentesíti a tagállamokat saját koncepciójuk megfogalmazása alól. Magyarország nemzeti érdeke, hogy átgondolt Kína-stratégiával rendelkezzen és ezt hatékonyan megvalósítsa.
Egy ... nemzeti stratégia nem korlátozódhat a gazdaságpolitikára – egyebek mellett azért, mert e tudásintenzív ágazatokban a sikeres együttmûködés magától értetôdôen túlnyúlik a gazdasági kooperáció világán.
Jelen tanulmányunk nem aspirál a ... nemzetstratégia rangjára. Ambíciójában jóval szerényebb: azt tekintjük át, hogy milyen szervezeti és tartalmi reakciókat ismerünk egyes európai országok részérôl, továbbá bemutatjuk az EU Kína-stratégiáját, amely keretként szolgál minden tagország számára az önálló elképzelések és lépések tekintetében.
A kötet nagyobbik részében az EU, valamint öt EU-s ország (Németország, Spanyolország, Finnország, írország és Csehország) Kína-stratégiáját ismertetik. Roppant hasznos összeállítás, magyarul eddig nem olvasható tényeket tudhatunk meg. Részletesen (!) sorraveszik az egyes országok Kínával kapcsolatos politikai, gazdasági és tudományos kapcsolatait(intzéményrendszerrel együtt!).
A tanulmányírásban közreműködött: Bíró Nagy András, Győri Gábor, Kollányi Zsófia,
Malzenicky Katalin, Sebők Miklós, Tornai István.
(A szerkesztő köszönetet mond Dobolyi Alexandrának és Kuthy Antalnak, valamint Sülyi Áronnak, aki a kötetben található fényképeket készítette.)
A kötet számos hasznos táblázatot tartalmaz. Például az EU, Németország, Spanyolország, Finnország, írország, Csehország és Magyarország Kínával folytatott kereskedelme (1995-2005). A táblázat ezen a címen kényelmesen olvasható!
EU-Kína
1975 kapcsolatfelvétel
1978 kereskedelmi együttműködés
1985 megújított ker. együttműködés
1994 akítv politikai párbeszéd kialakítása
1995 EB: első középtávú Kína-stratégia (1998, 2001, 2003 felülvizsgálat)
1998 rendszeres éves csúcstalálkozók kezdete
2003 stratégiai partnerség
2006 EB, ET: EU–Kína: szorosabb partnerség, növekvő felelősség
2006 Partnerségi és Együttműködési Egyezmény
Az EU prioritásai:
- fokozott figyelemmel kell kísérni Kína WTO-tagságából származó kötelezettségeinek teljesítését
- erőteljes védelmet kell biztosítani az európai vállalatok számára Kínában, amihez egy átlátható jogi és bírósági, valamint független szabályozó rendszer mûködtetése szükséges (Kiemelt terület a szellemi tulajdonjogok védelme.)
- az EU számára továbbrais fontos a kereskedelmi viták tárgyalásos rendezése, elkerülendô a nyílt konfrontációt.
Németország-Kína
1972 diplomáciai kapcslatok felvétele (előzmény: az USA nyitása Kína felé, Nixon kínai útja (1971))
1975 Helmudt Schmidt Kínába látogat (1979 viszonzás)
1998 Schröder kancellár: prioritásként kezeli Kínát (szembemegy az USA kína politikájval, támogatja a fegyver-embargó eltörlését)
1998-2001 export-import megháromszorozódott
(a Kínába irányuló export (6,9 milliárd euró 1998-ban, 21,3 milliárd 2005-ben), a Kínából érkező import (11,9 milliárd 1998-ban, közel 40 milliárd 2005-ben).
Spanyolország-Kína
Későn ébredt, Kjnával csak az ezredforduló után kezdtek foglalkozni. Rohamos fejlődés.
Sratégia 2005-2007:
A Kína-terv a spanyol export számára a mezôgazdasági termékek, a fogyasztási
cikkek, az ipari termékek és a szolgáltatások terén látja a lehetséges kitörési pontokat.
Finnország-Kína
1950 elismerik a KNK-t, diplomácia kapcsolatok felvétele
1979 Kang Piao elnökhelyettes Finnországba látogat
1988 Mauno Koivisto (elnök) --> Kína
1996 Csiang Cömin --> Finnország
1996 Martti Ahtisaari (elnök) --> Kína
2005 átfogó gazdasági szerződések
Érdekes és elgondolkodtató, hogy Finnország exporttevékenysége Kína felé 1995 és 2005 között a négyszeresére nőtt, és 2004-ig folyamatosan pozitív volt a kereskedelmi mérlege annak ellenére, hogy az import is látványosan növekedett.
írország-Kína
1979 kapcsolatfelvétel
1988 kisebb jelentőségű megállapodás
1998 Bertie Ahern (kormányfő) --> Kína
1999 Írország első, Ázsiával és ezen belül hangsúlyosan Kínával kapcsolatos stratégiai dokumentuma
A kínai gazdaság erőteljes kulturális beágyazottságának ismeretében különös jelentőséggel bír, hogy – szintén az államfô álláspontja szerint – az ír vállalatok szervezeti és innovációs kultúrája sokban hasonlít kínai partnereikére.
Csehország-Kína
1930s' csehszlovák befektetések Kínában
1949 diplomáciai kapcsolatfelvétel
1950s' Csehszlovákia kiemelkedő részt vállalt a kínai energetika és ipar fejlesztésében
1993 diplomáciai kapcsolatfelvétel
1993 egyedülálló fellendülést produkált a Kínába irányuló cseh export, köszönhetően a kohászati termék-, valamint a teher- és személygépkocsi- kivitel ugrásszerű növekedésének. Csehország részéről ekkor volt utoljára pozitív a két ország közti kereskedelem mérlege.
1993-2003 Václav Havel emberi jogi kérdésekben kifejtett erőteljes aktivitása gátolja a kapcsolatokat. A haveli Csehország minden lehetséges úton igyekezett kifejezésre juttatni mélységes egyet nem értését Kína emberi jogi és Tibettel kapcsolatos politikájával szemben.
2004 Václav Klaus --> Kína
2004 gazdasági együttműmödési egyezmény
A cseh nyelv Kínában, valamint a kínai nyelv Csehországban való oktatásának támogatása jegyében egyrészt cseh, illetve kínai nyelvtanárok tanárcsereprogram keretében való kölcsönös képzését helyezi kilátásba, másrészt egy megállapodást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy évente két nyelvtanár részére kell biztosítani egy négyhetes nyári nyelvtanfolyamon való részvételre.
Tanulságok Magyarország számára
Magyarországnak Kína irányában mindenképpen indokolt egy önálló országstratégiát kialakítania, figyelembe véve az ország általános külkapcsolati elképzeléseit és az EUKínával foglalkozó magyar szakemberek, üzletemberek igen koncentráltan találhatóak az azsia.net oldalon. Magyaroszágon két helyen lehet egyetemi szinten kínait tanulni. Az elmúlt években az első évesek száma körülbelül (20-40 fő). Tanfolyamokon még legalább ennyien kezdenek el kínaiul tanulni. (A tanfolyamosok egy része később szakos hallgató lesz.) [mellékzönge: Tajvanon évente körülbelül kilenc magyar tanul kínaiul.]
Kína-stratégiáját. Egy hosszú távú stratégia általában akkor jó, ha alternatívákban, forgatókönyvekben gondolkodik. Nem szerencsés, ha utópisztikus, azaz nincsen semmilyen kapcsolata a rövid távú, napi történésekkel, lépésekkel.
Magyarországnak kiváló, de nem kihasznált adottsága, hogy nagyon jó kapcsolatai
voltak Kínával a rendszerváltás elôtti évtizedekben. Rengeteg személyes kapcsolat maradt fenn ebbôl az idôszakból, amelyeket ápolni kellene, továbbá fel kellene használni a jelen korban az együttmûködés szorosabbra fûzésére. A kínaiak számára rendkívül fontos a személyes kapcsolat, a bizalom, melyre mint az üzleti kapcsolatok egyik legfontosabb pillérére tekintenek.
A stratégia egy ... fontos eleme lehet európai helyismeretünk.
A magyar történelem egyik visszatérő eleme az ütemtévesztés, a fáziskésés, a globális folyamatokkal való aszinkronitás, elcsúszottság.
Vajon hány magyar vállalatnak van Kína- vagy India-, esetleg Ázsia-stratégiája? Hány magyar származású menedzser dolgozik kínai vagy kínai érdekeltségû cégeknél? Hány magyar szabadalom kerül bejegyzésre és felhasználásra Kínában? Hány magyar–kínai vegyes vállalat mûködik? Hány magyar diák tanul kínaiul vagy kínai egyetemen? Hány kínai diák tanul magyarul és magyar egyetemen?
Ez utóbbi számok, illetve a csehek évi két ösztöndíja nyelvtanárok részére elég elszomorító, bár kétségkívűl "kis" országokról van szó. A német (Goethe) és spanyol (Cervantes) kultúrális központokkal nehéz versenyezni.
Konferencia előadói
Dessewffy Tibor (elnök, Demos Magyarország Alapítvány)
James Wilsdon (tudományos és innovációs igazgató, Demos London) – Kína, a jövő tudományos nagyhatalma?
Wan Zhi (vezérigazgató, Huawei Technologies Hungary Ltd) – Huawei - Egy gyorsan növekvő high-tech vállalat Kínából
Hegedüs Gábor (vezérigazgató, HP Hungary) – Kínai tapasztalatok, kínai lehetőségek
Huszty András (kormánymegbízott, MEH)
Fred Dubee (tanácsadó, UN Global Compact) – Üzlet, innováció, a Global Compact és a harmonikus társadalom fejlődése Kínában
Kuthy Antal (vezérigazgató, tulajdonos, E-Group Ázsia) – Újszülöttnek
Göncz Kinga (Külügyminiszter)
Konferencia sajtóvisszhangja
Budapestet már most Európa Hongkongjának tartják
index.hu
A hazánkba érkező termékek 80 százalékát modern elektronikai cikkek teszik ki, az összes kínai import közel 75 százalékát pedig továbbexportáljuk, Magyarországon csak az összeszerelést, a végtermékek előállítását végzik el.
Huszty András
A kínai pénzügyi befektetőkre 5-8 évet kell még várni, a szakmai befektetők azonban már megjelentek Magyarországon.
Huszty András
Ademokrácia lágy szövetének hiánya az ország vesztét okozhatja" , hiszen a demokratikus intézmények hiánya gátolja a szabad piacgazdaságot.
Három fal emelkedik a kínaiak előtt: az internethez való szabad hozzáférés, a politika és a média kontrollja a szólásszabadság fölött, valamint a gondolati szabadság korlátozása az oktatás és a kultúra területén.
Pálcika vagy villa: hogyan fogyasszuk Kínát?
hvg.hu (via MTI)
Az a magyar vállalat lehet sikeres Kínában, amely félkész, tehát kínai együttműködést is igénylő technológiát visz oda. Lehetőséget lát abban is, hogy Magyarországon át tereljék Európába a kínai befektetési tőkét.
Kuthy Antal
Szeretné hinni, hogy van összefüggés a gazdasági innováció intenzitása és a politikai demokrácia fejlettsége között, de Kínában ennél sokkal bonyolultabb a képlet. Bár ott egypártrendszerű tekintélyelv uralkodik, a társadalmat mégis átitatja a sokféleség, és ebben hatalmas újítási tartalékok rejlenek.
James Wilsdon
Pálcika és villa
nol.hu
Különösen a környezetvédelmi technológiák és az élelmiszer-gazdaság terén lát lehetőséget a magyar vállalkozók számára a kínai piacon Huszty András kormánymegbízott. Így említette a magyar részvétellel működő belső-mongóliai liba- és kacsafarmot, amelynek kapacitása 2010-re meghaladja hazánk teljes termelését.Re: Budapestet már most Európa Hongkongjának tartják
Huszty András
Erősödnek a helyi kezdeményezések, a nem kormányzati szervek, hat az internet, a mobiltelefon. Vitába száll azokkal, akik ma is az egypártrendszer vezette központi kormányzás teljhatalmára egyszerűsítik le Kínát.
azsia.net
Mit értenek Európa Hongkongja alatt? Nekem erről egyetlen párhuzam ugrik be - a kínaiak a shengeni országok mindegyikébe eljuthatnak egy shengeni vízummal, hozzánk pedig külön vízum kell, épp úgy mint a szárazföldi Kína és Hongkong esetében - de ez negatív hasonlóság, így remélem valami másról lehet szó...
Nyilván "Magyarország akár logisztikai báziselosztó ország is lehetne", csak azt kell hozzá erősen hinni, hogy gazdaságos a tengeren érkező kontenéreket közúton vagy vasúton továbbszállítani hozzánk, majd ugyanígy átvinni pl. valamelyik másik tengeri kikötővel rendelkező országba. Ettől eltekintve akár jó ötletnek is nevezhetnénk, hiszen nem kell hozzá más, mint az, hogy a tengeri kikötővel rendelkező országoknak ne jusson eszébe ilyesmi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.