1948. augusztus 15-én kiáltották ki Koreai Köztársaságot, melynek elnöke Li Szin-Man lett. Tíz nappal később a szovjet területeken választásokat tartottak, majd szeptember 9-én Kim Ir Szen vezetésével kikiáltották a Koreai Népköztársaságot, decemberben az ENSZ Közgyűlése a Koreai Köztársaságot ismerte el "Koreaként". 1948 végére a szovjet csapatok többnyire kivonultak a KNDK területéről, az amerikai csapatok a következő év nyarára hagyták el a déli területeket. Ezután a feszültség tovább nőtt a két koreai állam között, a 38. szélességi fok körül állandósult a feszültség.
1950. június 25-én a koreai néphadsereg támadást indított a déli állam ellen és ezzel kezdetét vette a háború.
Az egyik kedvenc szemléltető ábrám a hidegháborúval kapcsolatban (várj egy kicsit, mozog!):
Három évvel később július 27-n kötöttek fegyverszüneti megállapodást, melynek értelmében a demarkációs vonaltól 2-2 km-es távolságban demilitarizált zónát (DMZ) hoztak létre (lásd: térkép).
A harcoló felek képviselőiből katonai fegyverszüneti bizottság létesült, valamint Csehszlovákia, Lengyelország, Svédország és Svájc képviselőiből semleges megfigyelő bizottságot állítottak fel a megállapodás ellenőrzésére.
Békekötésre a mai napig nem került sor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.