waijiao

A Council on Foreign Relations honlapján akadtam egy vitára Adama Gaye és Deborah Brautigam között. Mindketten hosszabb ideje foglakoznak a Kína és az afrikai államok közötti kapcsolatokkal.

 A kettejük közti vita eredetileg itt látott napvilágot, én egy kicsit dolgoztam vele, és időrendbe szedtem. Az általam szerkesztett változatot itt találjátok.

 Néhány kérdésben ugyan egyetértenek, de nézőpontjuk gyökeresen eltér egymástól. Ez a különbség pedig tökéletesen rávilágít arra, hogy milyen végletekből lehet Kína szerepét vizsgálni az afrikai országok kapcsán.

 

2007. február 12.

 

Adama Gaye: Listen to the People

 

A szenegáli újságíró, Gaye megvallja, hogy korábban maga is nagy Kína rajongó volt, abban az értelemben, hogy örült minden, Kína által az afrikai államoknak nyújtott segítségnek. (tipp: talán ő is részt vett valamilyen Kína által szponzorált programban…), de jelenlegi álláspontja gyökeresen eltér ettől. Ugyanis Kínát azzal vádolja, hogy burkoltan kolonizációs politikát folytat, támogatja a korrupt rendszereket, és nem hallja meg az afrikai tömegek (!) demokráciát követelő kiáltásait.

A SZU héthullása után, Gaye szerint Kína támogatása miatt ismét aranykorát élik a totalitárius rezsimek. Azzal ijesztget, hogy az emberek nem fogják eltűrni ezt a bánásmódot.

 

2007. február 13.

 

Deborah Brautigam: More Opportunity Than Threat

 

Brautigam azzal nyit, hogy a tavaly novemberi pekingi Afrika-csúcson 48 afrikai ország vezetői voltak jelen, akiknek egy része ugyan diktátor, de a többsége többé-kevésbé lelkes demokrata. Szerinte ennyien nem jöttek volna, ha nem hiszik el valóban, hogy a kínaiak segíteni win-win szituációban érdekeltek.

Miért hihető ez a szándék?

Ad1.: Kína 1958 óta folyamatosan jelen van a földrészen segélyprogramokkal. Utak, hidak, stb. épült kínai pénzből.

Ad2.: Kínai tőkéből új iparágak jönnek létre. A fentebbe említet csúcson Peking bejelentette egy 5 milliárd dolláros alap létrehozását, amelyből kínai vállalatok afrikai befektetéseit ösztönzik. Egy hét múlva már kínai delegációk érkeztek Afrikába lehetséges helyszínek után kutatva.

Ad3.: Nem csak munkahelyeket teremtenek a kínaiak, hanem technológiai fejlődést is ígérnek.

Korábban (1980-1990) Tajvan, és Hong Kong fektetett be Nigériában és Mauritius-ban, és okozott ezzel jelentős gazdasági fejlődést. Szóval az ázsiaiak segítsége csak jó lehet.

2007. február 13.

 

Adama Gaye: Development Begins at Home

 

A fejlődési lehetőségeket Gaye is elismeri, de hangsúlyozza, hogy Kínát nem emberbaráti érdekek vezérlik, hanem birodalmi magatartást folytat, melynek elsődleges nyertese önmaga, ezért mint partnert, igencsak erőteljes fenntartásokkal kell kezelni.

Nem ért egyet Brautigam-mal a folyamatos kínai jelenléttel sem. Kína szemére hányja, hogy amikor a hetvenes években befelé fordult, akkor megfeledkezett Afrikáról. Jelenleg pedig Kína elsődleges célja a nyersbeszerzés kockázatának diverzifikálása, nem pedig a segítségnyújtás. Véleménye szerint, amennyit Kína kínál, annak többszörösét nyeri az üzleten.

Gaye szerint, amint megszűnnek az előnyök Kína számára, továbbáll a kontinensről, és akkor az afrikai országok nagy kakiban lesznek.

 

2007. február 14.

 

Deborah Brautigam: China and African Governance

 

 Brautigam védelmébe veszi Kínát a diktatórikus rezsimeknek nyújtott támogatás kapcsán, mondván, hogy Peking mindezt a nyugati, demokratikus államoktól tanulta. Példaként azt említi, hogy kínai pénzből infrastruktúra épül, míg nyugati kölcsönök sokszor egyenesen a korrupt vezetők svájci számláira érkeznek. (Konkrét példaként az angolai befektetéseket említi.

 

„In Angola, for example, China’s recent $2 billion and $2.4 billion Eximbank credit lines were tied to infrastructure investments. Teams of Chinese are already in the country building roads, rehabilitating railways, and building schools and a huge neighborhood of low-cost housing. Thirty percent of the contracts under the loan are targeted to Angolan firms. Angola pays for this infrastructure with oil. Compare this with the completely non-transparent $2.35 billion loan extended to Angola by Britain’s Standard Chartered Bank, Barclays, and the Royal Bank of Scotland. Do I sense a double standard here?"

Kína kérdezés nélkül, folyamatosan törli el a legszegényebb országok adósságait, szemben az IMF, IBRD, stb állandó feltételeivel. Mindez jogosan aggasztja a nemzetközi pénzpiacok szereplőit, mert hitelük gyengül.

Kína nem szól bele a nemzeti ügyekbe, viszont megköveteli a politikai stabilitást.

2007. február 16.

 

Adama Gaye:  Buying Goodwill

 

 Gaye megint azzal jön, hogy igaz ugyan, hogy Kína révén fejlődik az infrastruktúra, de mindezt nem emberbaráti szeretetből teszi, hanem, hogy kedvező pozíciókat szerezzen, és továbbra is attól fél, hogy a kínai „segítség” el fog apadni a nyersanyagforrások kimerülésével.

2007. február 20.

 

Deborah Brautigam: Doing Well or Doing Good?

 

Braugigam arra emlékeztet, hogy az 1955-ös bandungi konferencia óta a kínai jelenlét folyamatos volt, bár voltak kevésbé intenzív időszakok. De 1978 („reform és nyitás”) töretlen.

Kínai vezetők afrikai útjai

1979 Li Xiannian

1982-83 Zhao Zeyang

1984, 1997, 1999, 2001 Li Peng

1992 Yang Shangkun

1996, 2000 Jiang Zemin

2002 Zhu Rongji (kétszer is)

…

Eddig tart a vita. A szöveg hangvételéből érezhetővé vált, hogy a végére kezdtem türelmetlen lenni, főleg Gaye véleményével kapcsolatban. Emberbaráti szeretet??? Most komolyan! Egy vezető világhatalomtól, egyáltalán, bármilyen országtól milyen alapon várja el, hogy emberbaráti szeretetből cselekedjen? (Az USA-nak például olyan tipp-topp, az emberi jogokat nagyon, de nagyon tisztelő államok a szövetségesei, mint Szaúd-Arábia, Pakisztán, Egyiptom…)

Ugyanakkor Brautigam érvelésében is vannak hibák. Igaz, hogy Kína számos új iparágat honosított meg, és ezzel teremtett számos munkahelyet is, de az olcsó könnyűipari termékeknek köszönhetően rengeteg állás meg is szűnt.

A megoldás valahol a két vélemény között van, de szerintem sokkal közelebb Brautigam véleményéhez. Gaye idealizmusa szerintem nem vezet sokra, bár kétségkívül releváns kérdéseket is felvet.