"Borisz Nyikolajevics halála alkalom arra, hogy a politikai újságírás és a „russzisztikai szakma” elkészítse „Oroszország első demokratikusan választott elnöke” történelmi szerepének a mérlegét." - így kezdi Krausz Tamás a Jelcin halála kapcsán írt cikkét.

Krausz Tamás Jelcin és öröksége	Tamás Gáspár Miklós Az oroszkérdés	Sz. Bíró Zoltán Jelcin és öröksége

Lássuk, mire jutottak.

Krausz Tamás: Jelcin és öröksége

Népszabadság, 2007. április 26.

Van ... min elgondolkodni Borisz Nyikolajevics öröksége kapcsán. Tevékenységének valódi jelentősége és eredetisége nem a politikus ravasz színeváltozásaiban, „átlényegüléseiben”, „megvilágosodásaiban”, „karizmájában” van, hanem a Szovjetunió lerombolásában.

Borisz Nyikolajevics Jelcin meghalt, műve egyelőre virulens. Emlékművét az „új oroszok” aranyba foglalhatják.

Tamás Gáspár Miklós: Az oroszkérdés

Népszabadság, 2007. április 27.

Oroszországot, az amúgy is gazdasági válságban lévő Oroszországot a rendszerváltás, a privatizálás, az adósság, a konkurencia kiiktatására kieszelt fölvásárlások, a szabadkereskedelemre kényszerítés (befelé) és az orosz iparral szembeni protekcionizmus (kifelé), a politikai osztály fölvásárlása kilóra Jelcin (nyugodjék) idején, a politikai-ideológiai támadások, az orosz állam csatasorba állítása az iszlám elleni világháborúban, a szimbolikus-kulturális megaláztatások ezrei - s ezek többségéért az eszelős amerikai külpolitika a felelős - még az addiginál is mélyebb válságba lökték.

Erre a válságra egyedül Vlagyimir Putyinnak volt válasza, az én politikai ízlésem számára ellenszenves válasza, de eddig az egyetlen.

Sz. Bíró Zoltán: Jelcin és öröksége

Népszabadság, 2007. április 28.

Az orosz társadalom többsége máig erős fenntartással, sőt kritikával tekint ugyan a jelcini évekre - leginkább az országot eluraló káosz, az általános elszegényedés, a nemzeti méltóságot ért állítólagos sérelmek miatt -, ám azt mindezek ellenére is elismeri, hogy mégis csak az első orosz elnök idején jött létre a versengő demokráciának elvileg teret és lehetőséget adó új politikai rendszer és intézményi világ. Igaz, ez a rendszer kezdet kezdetétől magában hordozta autoriter túlhajtásának és működtetésének lehetőségét. Ám ez a lehetőség nem csupán politikai elhatározás kérdése - noha nyilván az is -, de jelentős részben magából az orosz történelmi fejlődésből következik.

... önnön politikai szerepét és küldetését Jelcin leginkább abban látta, hogy a szovjet típusú totalitarizmus dekonstruálója legyen. Őrizzük meg emlékét ebben a szerepben!