A China Daily 2008-as főbb eseményeit összefoglaló képriportban érdekes jelenetre bukkantam.
A US Navy fotója szomáliai (?) kalózokról, amint 2008 szeptember 25-én megtámadják a belízi zászló alatt (ukrán tulajdonban lévő) MV Favina-t.
Valóban ezek a kalózok tartják rettegésben a fél világ kereskedelmi hajóit?
A FP Passport érdekes dologra hívja fel a figyelmünket Israel is all tactics and no strategy [2009. 01. 03.] cikkében.
Először arról ír, hogy mennyire nem érdekli az egész palesztin-izraeli konfliktus, ugyanaz a huzavona évek óta. blabla
A nagy érdektelenségben azért érdemi meglátás is születik, nevezetesen, hogy Izraelnek tulajdonképpen nicns exit stratégiája a kialakult helyzetre, mert konkrét elérendő céljaik sincsnek.
Idézet a Czipre Livni külügyniniszterrel való interjúból::
MR. GREGORY: What is Israel's goal right now? Is it to re-establish the cease-fire, or is it to invade Gaza and remove Hamas from power?
MS. LIVNI: Our goal is not to reoccupy Gaza Strip...
MR. GREGORY: Foreign Minister, aren't you making the case for pushing Hamas from power? ...
MS. LIVNI: The goal is to give an answer to our citizens, to give them the possibility to live in peace like any other citizen in the world, and Hamas needs to understand it.
Mindez kevésbé plasztikusan megfogalmazva: "Do not fuck with the Jews".
Igen, innen nehéz lesz továbblépni.
Az alábbi írások a Radio Free Asia adásában hangzottak el kínaiul, több részletben, a szerzőjük Bao Tong.
Bao az események egyik közvetlen szemtanuja volt, a szereplőket, motivációjukat személyesen ismerte. Az olvasáskor érdemes figyelmmel lenni arra , hogy nem tudjuk, Bao milyen szerepet játszott 1978 előtt, illetve, hogy véleménye megfogalamzásakor biztosan szerept játszott, hogy félreállították és bebörtönézték.
Érdekes képet fest az 1978-as Reform és Nyitás politikájának elfogadásáról, kicsit más megvilágításba helyezi a reformokat, és a jövőt illetően számos kérdést vet fel.
Bao Tong (鲍彤, vagy 鮑彤) Zhao Ziyang politikai titkára, az állami tanács (Stata Council) titkára (1980-1985), valamint a "Chinese State Commission for Economic Reform" helyettes vezetője volt. 1989-ben még a Tiananmen téri tüntetések elnyomása (június 4.) előtt, május 28-án letartóztatták "államtitok megsértése és ellenforradalmi tevékenység" vádjával, 1992-ben hét év börtönre ítélték. 2005 januárjában "megsérült" (rendőrök akadályozták meg, hogy elhagyja a házát, felesége kórházba került), amikor az abban az évben elhunyt Zhao Ziyang családjának szerette volna részvétét kifejezni. 2007. januárjától felkereshetik külföldi újságírók. |
Why China Had to Reform [2008. 12. 27.]
Miért a reform volt az egyetlen lehetséges megoldás 1978-ban? - teszi fel a kérdést Bao.
Mao szerint a szocializmus három pilléren alapszik: kollektivizmus, tervezés, gyorsított fejlődés. A kollektivizmus azt jelentette, hogy mindent (!) az állam kezébe összpontosítottak, melyet a hivatalnokok osztottak szét. A hétköznapi embereknek csak a "láncok maradtak".
A Nagy ugrás (1959-61) célja a Szovjetunió túlszárnyalása, a felzárkózás az Egyesült Államokhoz volt, melynek során 40 millió ember halt éhen Kínában 1959 és 1961 között, a Kulturális Forradalom (1966-1976) alatt 100 millió (!!!) ember halt meg.
A Kulturálsi Forradalom végére Kína lakossága teljesen kimerült. A kérdés úgy merült fel, hogy reform, vagy a totális pusztulás. Három dolgot kellett egyszerre megreformálni: Maó-stílusú szocializmus, a maoista proletár diktatúrát, és a maói tanokat. Ezeket pedig egyszerre kellet megreformálni. Ezek voltak az 1978-as reform igazi okai.
Amikor Deng Xiaoping szabadon beszélt, akkor nem fogalmazott meg hosszútávű célokat, rövid és világos pontokban gondolkodott. "Ha nem hajtunk végre reformokat, akkor zsákutcába jutunk.", hangzott a hivatalos szöveg, míg Deng szavaival, "Azért kell reformálnunk, mert reformok nélkül nem maradunk hatalmon"
A reform egyetlen keresztülvivője a Kommunista Párt lehetett (70 millió tag). Ha a Párt túl tud lépni azon a maói gondolaton, hogy a Párt felelős mindenért, akkor annak a Pártnak van esélye a jövőben, hogy továbbra is szerepet játszon Kína életében.
A Pivotal Moment For China [2008. 12. 29.]
Az 1978-as harmadik plénum (XI. kongresszus) előkészítése során nem volt szó reformról.
Helyi szinten voltak próbálkozások, Wan Li Anhui-ban "household responsibility" programja, míg Zhao Ziyang Sichuan-ban "Reforms to expand the self-determination of farmers and enterprises", de országosan szinten a reform fogalom nem szerepelt a pártvezetők szótárában.
1969-ben a IX. kongresszus előtt Lin Biao utalást tett arra, hogy a permanens forradalomnak át kellene adnia a helyét a termelékenység fokozásának, melyet Maó nem fogadott kitörő örömmel. Deng hasonló gondolatokat forgatott a felyében, de előre nem mondta ki, és Hua Kuofeng (a KKP és Kína akkor i elnöke) nem volt Mao. Hua és Deng egyetértett abban, hogy jobb a múltat (~140 millió ember halála) nem bolygatni, és a jövőre koncentrálni.
A Központi Bizottság ülése azonban személyeskedésbe csapott át, élénk vita alakult ki a múltról. Hua és Deng kezéből kezdett kicsúszni az irányítás. A Bizottság tagjainak szempontjából ez volt az első lehetőség, hogy véleményüket "szabadon" kifejtsék, elmondhassák, hogy Mao politikájában mi volt a rossz és a jó. Ez pedig lényeges különbség volt az előző időszakkal szemben.
Ez volt az a pont, ahol Deng eldobta a saját forgatókönyvét ("Turning our attention to the work of modernization") és felkérte Hu Yaobang-ot (a KKP későbbi (1980-1987) főtitkárát) és Yu Gungyuan-t, hogy készítsenek új terveket "The Liberation of Our Thought" és Making Full Use of Democracy" címekkel. A plénumbeli vita nélkül nem került volna sor a maói tévedések megfogalmazására, mint ahogy azt Hua és Deng tervezték. A plénumbeli vitát alsóbb szinteken számos hasonló követte.
A Harmadik Plénum igazi jelentősége, hogy engdte, hogy az emberek kibeszéljék korábbi sérelmeiket, és ezzel már hozzájárult, hogy kialakuljon egy új produktivitás. A Harmadik Plénum pedig nem jöhetett volna létre a Négyek Bandájának letartóztatása nélkül. A négyek eltávolításához, (1976. október 21.) és a reformokhoz az utat az 1976-os Április 5. Mozgalom adta meg a kezdő lépést, melyben az emberek kifejezték ellenérzésüket a hatalommal (=Mao) szemben.
'Two Faces' of Deng Xiaoping [2008. 12. 29.]
1989-ben a kínai egyetmisták úgy fejezték ki nemtetszésüket a rendszerrel szemben, hogy kicsi üvegeket, xiao ping-eket (ami kiejtve ügy hangzik, mint Deng Xiaoping neve) törtek össze Ez, és ehhez hasonló akciók vezettek a Tiananmen téri tüntetéekhez.
Deng kezdeti támogatása után Hua Kuofeng ellen fordult, bírálva, mert túl nagy hatalmat öszpontosított, hamaorsan ő maga mutatkozott ebben a szerepben. Egyrészt a történelemben példa nélküli katasztrófának nevezte a Kulturális Forradalmat, másrészt elismerte a maói tanok szerepét a jelent és jövőt illetően. Ezekben a példákban nagyon világosan látszik Deng kettős gondolkodása.
Amikor Deng megtette kijelentését a reform szükségességéről, akkor nem a tömegeket akarta meggyőzni, hanem azokat a pártvezetőket, akik ellenezték a reformot. Deng elsősorban a Pártot akarta megmenteni. Ha megértjük a Párt megmentésének szükségességét, illetve ennek a logikáját, akkor eljuthatunk Deng logikájának alapjához. A Párt megmentéséhez növelni kellet a produktivitást, azaz a Párt megmentéséhez szükséges volt a piacgazdaság (=gazdasági reform). Deng maga nem rajongott a piacgazdaságért, nem azért támogatta, mert az később politikai reformokhoz vezethet.
A Párt helyzetének stabilizálása volt mindig is a célja, melyet jól bizonyít, hogy 18 hóappal a reformok elfogadása után kiadta a parancsot a Tiananmen téri tüntetések leverésére.
Deng két igazi alapelve:
1. a gazdasági reformok teljes végrehajtása,
2. politikai reformok megakadályozása,
összefoglalva: fenntartani a Párt uralmát.
Számos elemző bízik abban, hogy a gazdasági reformok szükségszerűen politikai reformokhoz vezetnek. Deng teljesen máshogy gondolkodott, az ő elkpézelése szerint a gazdasági reformok a Párt további erősödéséhez vezetnek. A gazdsági reformok ára az volt, hogy lemondtak a jövőbeni politikai reformokról.
Magyar Külügyi Intézet (2008. december 10.)
előadók:
Vámos Péter MTA - TTI,
Csanádi Mária MTA - KTI,
Krajczár Gyula Népszabadság,
Szerdahelyi István ELTE - BTK
Vámos Péter
A kínai politikai reformok 30 éve - 1978-2008
politikai változások
alapvető célok:
1. a rsz fenntartása
- belső nyugalom
- gazdaság fejlődés
- békés nki környezet
alap: a KKP társadalmi elfogadottságe és legitimációja
2. ???
3. ???
vezetői generációk
1. generáció: MAO 1893 - 1976
(rosszul mondja, Mao képe nem ott van)
1981 KKP KB: Mao újraértékelése
a kult.forr nélkül Kína ma nem lenne ott, ahol
2. generáció: Deng Xiaoping 1904 - 1997
támgatottjai:
Hu Yaobang pártfőtitkár 1980-1987
Zhao Ziyang min.elnök 1980-1987
3. generáció: Jiang Zemin pártfőtitkár 1989-2002
4. generáció: Hu Jintao főtitkár 2002 -
1979 március
4 alapelv
- szocialista út
- proletárdktatúra
- KKP vezető szerepe
- marxizmus, kommunizmus
4 modernizáció
mg, ipar, honvédelem, tudomány
1992 Deng déli útja (South Investigation Tour)
1989 útán: hangsúly a hazafias nevelésre, nacionalizmus (kínaiul hazaszeretet)
Az egységesnek tekintett kínai nemzet mozgosítása az ország modernizácijának érdekében.
Deng: egy ország - két rendszer-elv
KKP: sorvadás és alkalmazkodás
- ellentétes, de egymást nem kizár folyamatok
David Shanboe
2001 Három képviselet
1. haladó termelőerők (=magánvállakozók)
2. haladó kultúra
3. legszélesebb néptömegek alapvető érdekei
2003 a fejlődés tudományos szemlélete
- néppárti vonal (nem követi Jiang-ot)
célok: kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés
- a párt ormányzóképességének javítása
2005 szocialista harmonikus társadalom
- stabilitás, a kormány és az emberek közötti bizalom
- fellép társadalmi ellentmondások ellen (Mao: 1957)
--- hatalom kettős magatartása
---- elnézőbizonyos mértékig
---- mindenfajta tömegmozgalom lehetőséget elfolyt
tömegtámogatás megszerzése és megtartása_
- felülről irányított
Mit hoz a jövő?
- lojalitásért autonómiát!
- az engedékeny autoriter rendszerek folyamatosan változnak, önmagukat számolják fel
Csanádi Mária
fogyasztás: legalacsonyabb 10% 1,6%-a az össfogyasztásnak
felső 10% 35%-ot fogyaszt
2008 első 9 hónapjában a játékgyártók 66=-a bezárt
a közepes vállalatok 90%-a akövetkező 3 évben tönkre fog menni
-- ők adják a városi munakerő 75%-át
-- a GDP 60%át adja
- a tengerparti részek fejlődnek tovább, de a belső részeken nagy gáz van!
1995 óta vannak félszabad választásak
township szinten vannak félszabad választások
elképzelhető: párt elfogadottságnak gyengülésa
Krajczár Gyula
novemberi FDI 36,52%kal alacsonyabbak a tava
at export 15% növekedés helyett 2,2%kal csökkent
az ingatlanárak csökkentek (3 éves mélypont)
- társadalmi különbségek bemutatása top szegények és gazdagok bemutatása (cérlavezető-e?)
- az igazi különbségek a város és falu között vannak, de ez is férevezető lehet: hatalmasak a tartományok közötti különbségek is
- a statisztikai adatok erősen megkérdőjelezhetőek. De ki tduja az igazi számokat? Senki nem tudja!
- két kínai gazdaság van. 1. az FDI-t befogadó és exportorienltál gazdaság 2. belső forrásból belső piacra termel
Az egy gyermek politika következményei
- 250 millióval kevesebb gyerek született (???)
-tartományi szinten van a szabályozás (!!!)
- nemzetiségiek esetében is más a szabályozás (=nincs)
4-2-1 probléma (ki finanszírozza a nagyszülők, szülők öregkori ellátását): ksicsászárok problematika
-- szülök önmagukba is fektetnek, amikro a gyerek oktatásába fektetnek
jogrend és igazságszolgáltatás
Szerdahelyi István
milyen felfogások határozzák meg a Nyugat (US+EU) Kína-politkáját?
1. China's peaceful rise (Vámos Péter kiegészítése) ma a kínai retorikában már békés fejlődés, soft power)
2. China Threat
3. China's collapse
1. Kína nagyhatalommá válása elkerülhetetlen --> be kell vonni a nk-i folyamatokba!
China's "Peaceful Rise" to Great-Power Status. By Zheng Bijian. Foreign Affairs 2005
2. katonai fenyegetetttség 60 mrd dollár/év
gazdasági veszély
nyersanyagéhség
élelmiszer biztonság
-- Chris Patten könyve: Ha Kína bebizonyítja,h demokrácia nélkül is lehet gazdagodni, akkor bajban van a nyugati ideológia
3. ha nem fejlődik elégé a gazdaság, akkor az társadalmi feszültségekhez vezet
Egyszerűen felháborító, hogy a Külögyminisztérium Európai Tükör című kiadványa milyen használhatatlan formában van fent a minisztérium honlapján. 2008-ban már had ne kelljen újjongani azért, hogy elérhető egy állami intézmény hivatalos kiadványa elektronikus formában is.
Nincs tartalomjegyzék, kereső, címkék, szerzőlista, stb. Semmi! Felrakták a pdf fájlokat és kész... köszönjök!
"China, I know, the UK, I know"Indul a Corvinus Kínai Központja!
A Budapesti Corvinus Egyetem Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központjának szervezésében kínai nyelvi kurzusok és a kínai gazdaságot és társadalmat bemutató kurzusok indulnak a Közigazgatástudományi Karon. A kurzusokra a Budapesti Corvinus Egyetem minden hallgatója jelentkezhez függetlenül attól, hogy melyik kar diákja.
A kínai nyelvórák valamint A „kínai típusú szocializmus” – közigazgatás, gazdaság és társadalom a mai Kínában c. tantárgy szabadon választhatók, előtanulmányt nem igényelnek, kreditpontot az adott szak tanterve szerint kapnak.
Key Points:America cashes in on arms sales to developing world [The Guardian - 2 Oct 2007]
- The United States has announced prospective arms sales deals and new military assistance programs in the Persian Gulf and Middle East region that will significantly affect the regional strategic balance and likely total about $70 billion.
- The sales are premised, to a great extent, on the basis of an ambiguous and unproven Iranian 'threat'.
- The sales represent a continuation of traditional U.S. policy of support for authoritarian governments in the Arab world, which President Bush previously said the U.S. was abandoning.
- Selling advanced weapons to current regional allies in the Persian Gulf and Middle East is a risky business since there is no guarantee that these governments will remain friendly to the United States in the medium to long-term.
The United States has consolidated its position as the world's leading arms dealer to the developing world, followed by Russia and Britain, according to a new congressional report published in Washington yesterday.
A tajvani és kínai illetékeseknek nem sikerült egyezségre jutniuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kitűzött szeptember 20-i határidőig egyezségre jutniuk az olimpiai láng útvonalát illetően, ezért az elkerüli majd Tajvant. [forrás: bbc]
Az eredeti tervek szerint Vietnámból érkezett volna a láng Tajvanra, majd onnan Hong Kongba utazott volna tovább. A tajvani fél ezt úgy értelmezte, mintha Peking burkoltan azt fejezné ki, hogy Tajvan Kína része. (Az ügy még áprilisban robbant ki. A pekingi bejelentés után két órával közölték a tajvani olimpiai bizottság illetékesei, hogy mégsem fogadják el az útvonalat. A döntés mögött belpolitikai okok álltak. Részletek itt, és itt.)
A vita megértéshez legyen elég most annyi, hogy Peking szerint Tajvan csak egy szakadár tartomány, és elvitathatatlanul Kína része. Tajpejben meg értelemszerűen ezt nem így gondolják. A két fél szimbolikus szinten is igyekszik megragadni minden lehetőséget a saját állításának bizonyítására. Peking azt is kérte (követelte), hogy amíg a láng Tajvanon keresztül halad csak azokat a dalokat játszhassák és csak azokat a zászlókat használhassák, amelyeket a Nemeztközi Olimpiai Bizottság engedélyezett. E mögött az van, hogy Tajvan nem Tajvan néven vesz részt az olimpián, hanem, mint "Kínai Tajpej" (Chinese Taipei). A himnusz ugyanaz, de amikor bejelentik, akkor "Chinese Taipei"-i himnuszként jelentik be.
Tajvan olimpiai zászlója (fent)
Tajvan hivatalos zászlója (fent)
A végső útvonal (Kelet-Ázsia)
Frustrated by the West’s failure to halt the slaughter in Sudan, Darfur advocacy groups are pinning their hopes on a country they see as genocide’s enabler in chief: China. But in pressuring an indifferent Beijing, activists are merely helping Western governments evade responsibility for a humanitarian crisis that they could do far more to stop.
The much-trumpeted $5bn China-Africa Development Fund, portrayed by Beijing as economic assistance, will be used to invest exclusively in Chinese enterprises and their projects in the continent.
Such policy of “tying” aid to purchasing goods and services from the donor country has been attacked by development experts as wasteful and inefficient, and most donor governments have been abandoning the practice
As Mr. Tony Blair, Prime Minister of United Kingdom bows out of office this week, analysts are wondering if his legacy for Africa's growth and development can be sustained by his successor, Mr. Gordon Brown.
Analysing the legacy in a discussion, Mr. Simon Maxwell, Director of the Overseas Development Institute (ODI), claimed trade talks are failing and aid volume to Africa is way below target.
Taiwan’s main opposition party has watered down its commitment towards unification with China in a cautious attempt to adjust to the island’s political realities ahead of the presidential elections early next year.
Sunday’s move by Kuomintang party members at a congress in Taoyuan, highlights the limited room for manoeuvre for politicians viewed as more friendly towards China than the Taiwanese government.
America's China-loving diplomats are deeply disturbed by Taiwan President Chen Shui-bian's decision to hold a referendum on whether the island should seek membership in the United Nations under the name Taiwan. The referendum would be held alongside Taiwan's presidential election scheduled for March of next year.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a jövőben a társadalom széles rétegeit az eddiginél sokkal hatékonyabban kívánja bevonni döntéseinek előkészítésébe. A civil szervezetek, magánszemélyek hozzászólásukkal segíthetik a problémák többoldalú megközelítését, a konszenzusos megoldások kialakítását és a döntések társadalmi elfogadását... blablabla
A minisztérium a június 14-én tette közzé a felhívást, először határidő nélkül. A legtöbb oldal ezt a tudósítást vette át. A Magyar Energetikai Hivatal honlapján olvasható egy június 30-i határidő, mely többeknél kiverhette a biztosítékot. A GKM honlapján jelenleg július 14-i határidő szerepel, ami már azt mutatja, hogy tényleg van szándék a civil vélemények meghallgatására.Regisztráció után letölthető egy bő negyven oldalas tervezet.
UPDATE: 2008. december 2.
A dokumentum elérhető az új minisztérium honlapján.
A dokumentumból többek közt kiderül:
1993 óta nincs energia-stratégiánk
Magyarország energiaellátásában meghatározó az import közel kétharmados részaránya. A hazai termelés a kőolajszükséglet ötödét, a földgázfogyasztás hatodát fedezi, és az ismert, valamint a várható készletadatok ezen arányok további csökkenését valószínűsítik. Megkerülhetetlen a kőolaj és földgáztermelés meghatározó térségeiben és a szállítási útvonalakon tapasztalható gazdasági és politikai helyzet figyelembevétele az energetikai döntéseknél. Számítani kell arra, hogy a kőolaj és a földgáz folyamatos beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő, ami az árakra is azonnal kihat.
Az Unó számára nélkülözhetetlen a többirányú behozatal és a helyi források igénybevétele. Meg kell teremteni az energiafajták, az energiaszolgáltatók és a szállítási útvonalak közötti választás valós lehetőségét. Ezek megvalósulásának elengedhetetlen eszköze a szükséges, közös érdekű infrastruktúra beruházások támogatása.
A válsághelyzetek kezelésére közös operatív megoldás szükséges a szolidaritás szellemében, az önrendelkezés elvének figyelembevételével.
Az Unió egyik legfontosabb célkitűzése az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság előmozdítása.
Jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen, perspektivikus és hosszú távon is nagy mennyiségben rendelkezésre álló belföldi fosszilis energiaforrás a mátraaljai lignitkészlet. Tekintettel arra, hogy ezen lignitkészlet felhasználása a villamosenergia-termelésben csökkenti az importfüggőséget és ezáltal növeli a villamosenergia-ellátás biztonságát, a magyar energiapolitika hosszú távon számol a mátraaljai lignit felhasználásával, ugyanakkor ennek kapcsán mindenkor figyelembe kell venni a környezetvédelmi, tájvédelmi, rekultivációs és klímapolitikai célkitűzéseket is.
Az Országgyűlés 2005. évi határozata alapján a Paksi Atomerőmű üzemeltetési engedélyeinek meghosszabbítására irányuló munkát - a nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mellett – tovább kell folytatni, mivel az üzemidő-hosszabbításának nincs reális, a gazdasági, környezetvédelmi és ellátás-biztonsági követelményeket egyaránt kielégítő alternatívája. Az üzemidő-hosszabbítás mellett - figyelembe véve a magyar villamosenergia-rendszer beépített kapacitásának bővítési és az elöregedett erőművek leállítási igényét - új atomerőművi blokk(ok) építése is szükségessé válik a következő két évtizedben.
új beruházások szükségesek a gázszállítási infrastruktúrába, így szükséges a Nabucco és/vagy Blue Stream és/vagy az adriai-tengeri LNG projektben részt venni.
A diverzifikációs alternatívák között (Nabucco, Blue Stream, adriai-tengeri LNG) nem kívánatos bármelyik projektnek prioritást biztosítani a többivel szemben, egyfelől, mert a magyar kormányzat nincs döntési pozícióban bármely projekt megvalósítását illetően, tekintettel arra, hogy a beruházások üzleti alapokon valósulhatnak meg; másfelől, mert egyik projekt sem a magyar piaci igények kielégítését szolgálná elsősorban. Mindazonáltal, ha a választás igénye felmerül, biztosítani szükséges a magyar kormányzat támogatását az Európai Unió formálódó energiapolitikai erőterében megvalósuló közös érdekű projekteknek.
A szociális támogatások általánosan elfogadott és széles körben alkalmazott — de nem kizárólagos — gyakorlata a szociális hálón keresztül valósul meg. Ennek feltételei azonban Magyarországon még nem alakultak ki, de középtávon az energiapolitikát függetleníteni kell a szociálpolitikától.
Magyarország energia-igényességi mutatói – nagyobbrészt az energiatermelés, átalakítás és a felhasználás hatékonyságától független okok miatt – magasabbak a fejlett országok mutatóinál. Az energiafelhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg felhasznált energia 10-20%-a hosszú távon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A hatékony energia-megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti.
Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul a lakosság költségeinek csökkentéséhez is. Kiemelt célkitűzés a panelépületek hőszigetelésének javítása, a belső fűtési rendszerek korszerűsítése...
A szállítás és a közlekedés energiafelhasználása az ország teljes végső felhasználásának egynegyede.
Energiapolitikai indikátorok
Megújuló energiaforrások | |||
Indikátor megnevezése | Mértékegység | Célérték | |
2013 | 2020 | ||
A megújuló energiaforrások részaránya a teljes primerenergia-felhasználáson belül1 | % | 9,7-10,6 | 14-20 |
Biomasszából előállított bio-üzemanyagok részaránya2 | % | 8 | Min. 10 |
Energiahatékonyság | |||
Indikátor megnevezése | Mértékegység | Célérték | |
2013 | 2020 | ||
Energiahatékonysági intézkedések révén megtakarított energiahordozó3 | PJ | 13-18 | 30-35 |
1 Az indikátor a megújuló energiaforrások részarányát méri az összes primerenergia-felhasználáson belül.
2 Az indikátor a biomasszából előállított bioüzemanyagok részarányát méri az összes felhasznált közlekedési célú üzemanyagon belül.
3 Az indikátor a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben foglalt intézkedések eredményeképpen jelentkező energia-megtakarítást méri.
Fareed Zakaria (born January 20, 1964, Mumbai, India) is a journalist, columnist, author, editor, commentator, and television host specializing in international relations and foreign affairs.
He was named Editor of Newsweek International in October 2000. He writes a weekly foreign affairs column for Newsweek, which appears fortnightly in the Washington Post. In 2003, his book The Future of Freedom: Illiberal Democracy at Home and Abroad (Norton) was published.
On television, Zakaria hosts the weekly Foreign Exchange with Fareed Zakaria news show for PBS. Since 2002, he has been a regular member of the roundtable of ABC News' This Week with George Stephanopoulos and an analyst for ABC News.
A woman should stay beautiful, not just outisde the fence, but even in here should show her beauty.A dokumentumfilm végén az egyik rabnő beszél a falak között megtalált igaz szerelemről...
"Whoever is the prime minister, the traditions continues"
 |  |  |
| Krausz Tamás Jelcin és öröksége | Tamás Gáspár Miklós Az oroszkérdés | Sz. Bíró Zoltán Jelcin és öröksége |
A Kitekintő interjút közöl Gyarmati Istvánnal, amelyben a (magyar) biztonságpolitika "biztonság"-dimenziójáról, a magyar NATO szerepvállalásról és a magyar kül.pol. stratégiáról kérdezik.A NATO-beli tagságunk potyautasságával kapcsolatban van egy félreértés.
Nem vagyunk free rider-ek, egyre kevésbé vagyunk azok... A NATO-nak alapvetően az a gondja egy országgal, ha az nem képes hozzájárulni a NATO műveleteihez. ... megítélésünk a NATO-ban nem egyértelműen rossz ... az utóbbi években, utóbbi másfél – egy évben a mérleg affelé billen, hogy pozitív a megítélésünk, ezt az afganisztáni misszió billentette át pozitívba, mert a NATO-t az érdekli, hogy hogyan járulunk hozzá a műveletekhez.
Magyarországnak az alapvető problémája momentán az, hogy néhány évvel ezelőtt hozott egy döntést, ami tönkretette a magyar honvédség fejlesztési terveit, ez a repülőgép-vásárlás, teljesen feleslegesen hihetetlen összegeket költünk egy olyan katonai képesség megteremtésére, ami nem is igazán képesség, nem lesz teljes képesség, sőt egy teljesen felesleges képesség. ... Egyszer elkövettük azt a hibát, hogy megrendeltük őket, ezt ugye a FIDESZ-kormány csinálta, a Medgyessy-kormány meg azt a hibát, hogy amikor hivatalba lépett, nem mondta fel a szerződést, pedig felmondhatta volna. Úgyhogy ebben ilyen kitűnő konszenzus teremtődött meg a magyar pártok között, hogy ugyanazt a hibát kétszer elkövettük, és ennek most a magyar honvédség hát szörnyű módon issza a levét.
Szónokolunk arról, hogy a gazdasági kapcsolatok fontosak, de azért a külpolitikánk nem eléggé támogatja a gazdasági kapcsolatokat. A külügyminiszter személyénél fogva is sokkal fogékonyabb a nem kormányzati szervek általi külkapcsolatok vitelére – meglehetősen egyedül van ezzel. Ezért gondolom azt, hogy egy külpolitikai stratégiának legalább olyan fontos funkciója, hogy egy társadalmi vitát generáljon.
"MAE: Mennyire hiteles ma Magyarország Európában, milyen tagok vagyunk mi az Európai Unióban, tekintettel például az itthoni belpolitikai illetőleg gazdaságpolitikai helyzetre?
GYI: Alapvetően ezek a problémák nem nagyon érik el más országok ingerküszöbét, mert nem akkora problémák. Ami eléri az ingerküszöböt, az a maastrichti konvergencia-kritériumokkal kapcsolatos problémák.
